Az élet versenye-5

CSAK MERT KÍVÁNCSI VAGYOK A VÉLEMÉNYÉKR...

LÉCCI ÍRJATOK KOMIKAT LEGALÁBB IDE...

-Ez tök jó!-lendültem fel.

-Ja... mégegy csodabogár a csládban.-morogta Em.

-Nyugi már Emmett.-mosolyogtam rá.

-Igen...-mondta Edward,, Jasperre nézve-Dehogy is!-fránya gondolatolvasás!!

-Menyjünk haza, mert suliba kell menni.-húzta el a száját Jazz.

Tök cuki. Itt helyben leteperném. Úristen!-Edward kikerekedett szemekkel nézett rám. Lécci ne mondj semmit!-üzentem neki.

Rohadt gondolatolvasás...

-Asszem én Esme-t meglátogatom.-makogtam. Biztos elpirultam vona.

-OKé.

-Várj, mi is megyünk, mert kocsival kell indulni-kacsintott szemtelenül Edward.

Amíg ők elől futottak, én mögöttük jöttem. Mikor beléptek az ajtón, én a teraszon abba a hintaágyba feküdtem be. Gondolkodtam. Mi lenne ha megkeresném anyámat? Ő még nem hiszi azt higy meghaltam. Talán ők is segítenének nekem. Hiszen tudom hogy Elena Domson a neve... többet viszont nem.

Közbe hallottam hogy a srácok plusz Carlisle szalad a garázsba, és a kocsival villámsebesen elindulnak tanulini. Mégegy jó dolog. Nekem nem kell tanulni.

Besétáltam Esme-hez, aki épp a virágokat locsolta.

-Szia Victoria!-köszöntött meleg mosollyal.

-Szia.-mosolyogtam vissza-Mond... ti... ti tudtok keresni valami családfát vagy személyt megtalálni?-huhh... jó hülyén fejeztem ki magam.

Lassan a kanapé felé sétált, és leült.

-kit akarsz megtalálni?-kérdezte.

-Édesanyámat...

-Jasper tudja a legjobban elintézni az iratokat. Tőle megkérdezheted.-mosolygott rám még mindig.

-Köszönöm-szaladtam hozzá.

-Ohh igen!-jutott valami eszébe-Gyere, Rosalie-val csináltunk neked szobát amíg itt leszel.

-Uhh nem kellett volna...

-De. Gyere nézd meg!

A szobában egy hatalmas franciaágy volt, amin szürke huzat. A fal is ilyen szürkés színben pompázott. Az ágy mellett egy kis asztal kapott helyet. Szembe egy ajtó, ami a gardróbba vezet, és egy a fürdőszabába. Egy hatalmas tükör. A fal helyett az egyik oldalon üveg volt. Plusz egy kis erkély.

-Ez csodás-ámuldoztam.

-Örülök hogy tetszik. De most megyek, mert az árvaházba kellene mennem.

-Nem mehetnék veled?-kérdeztem mosolyogva, majd a vámpírság jutott eszembe, és rögtön lemondtam róla. Az ő arcáról is eltűnt a mosoly.-Semmi baj. Nem akarok senkit sem megölni-rántottam meg a válam.

-Az nem... Elhiszem, és bízom benne hogy senki nem halna meg miattad. De tudd, hogy elméletileg meghalátál. Csak emiatt nem viszlek magammal.-eresztett meg egy félmosolyt.

-Köszönöm.-a szavai nagyon jól estek.

Legalább van valaki aki bennem megbízik.

Egész álló nap a szobámban ültem, és kerestem a még meg nem talált zugokat. A gardróbban a ruhák alatt találtam egy dobozt. Ha erre lenne szükséged! felirattal. Felbontottam tetejét, és egy koktélruha volt benne. Egy fekete gyönyörű koktélruha. Mellette volt egy doboz, amiben a ruhához illő cipő volt.

A nézelődésemből az ajtó záródása ébresztett fel. Esme volt. Amint megérkezett elkezdett valahol kutasgálni, és valamit firkált. Ahogy hallottam. Lefeküdtem a kellemesen puha ágyba, és aludni akartam. Aludni akartam, de tudtam hogy ez lehetetlen. Kis idő múlva visszamentem Esme-hez, aki elmondása szerint egy új házon dolgozott. Leültem mellé, és figyeltemmit össze nem működik. dtam pár tanácsot, amit elfogadott mondván ezzel jobb lesz a hangulata a háznak. Ismét a szobámban kötöttem ki, és visszabújtam az ágyba. Magamrahúztam a takarót. Minek ide ágy hogyna úgysem alszok?? Már a gondolataim annyira elkalandoztak, hogy kopogásra lettem figyelmes.

-Ha?-pattantak ki a szemim. Jasper jött be vigyorogva.

-Szia.-köszönt mókásan.

-SZia...

-Esme mondta hogy kellene pár irat. Elintézem, de agyj pár infót.-mondta. Kíváncsian fürkészte az arcomat.

-Neve?-kérdezte.

-Elena... Elena Domson.

-Születési év?

-Nemtudom.

-Lakhely? Vagyis ahol eddig lakott olyat tudsz mondani?-javította ki magát.

-Ja... Ömm... először is, New York-ba született, onnan elköltözött Londonba, de nem sokáig bírta ott ezért visszament egy New York közeli kissebb falucskába, ott letelepedett vagy 10 évig. Miamiba került, ahol megszülettem én is, és onnantól eltűnt. Miamiban ha van diliház, akkor meg lehetne nézni nem?

-Felesleges. Onnan nem tudnánk hogy most hol van.

-És mit akarsz csinálni?

-Van egy barátom, egy ismerősöm... számon tartja a vámpírokat.

Jasperrel még beszélgettünk róla egy kicsit, és egy mosoly kíséretével kiment. Olyannyira furcsa érzések járnak körbe amikor rámmosolyog... vagy csak amikor... amikor rámnéz és ittvan vagy megérint. Ezt verd ki a fejedből mert még Edward meghallja!-figyelmeztettem magam.

Tovább időztem a szobámba. Mindig itt kellesz lennem? Sose mehetek ki az utcára? Biztosan nem bírnám ki. A többiek felszóltak nekem hogy menyjek le, mert vadászni kell. Valójában a fiúkkal sokkal jobban elvoltammint Bellával vagy Rosalie-val. Végülis az utóbbi még mindig kerülget. Egy oroszlánt fogtam magamnak és egy szarvast.

A szemem már idpközben bebarnult, vagyis... na... olyan szép mézszínű lett.

A szobámban feküdtem, és vártam hogy a többiek a suliból hazaérjenek. Emmett, Bella és Rosalie már itthon voltak, Carlisle dolgozott, Esme pedig... talán az árvaházba ment. tovább feküdtem az ágyon, amíg meg nem untam. Akárhogy is vámpír vagyok, egy helbe egy órán túl már nem tudok meglenni. Kimentem az erkélyemre, és onnan néztem ahogy lemegy a nap. Holnap elvileg egyik Cullen sem megy suliba mert sütni fog a nap. Kíváncsi vagyok mi van olyankor.

-Megjöttem, gyere, sokmindent találtam.-rontott be Jasper a szobámba egy csomó papírral, amit az ágyamon szórt szét, és izgatottam helyet kínált nekem. Készségesen leültem az ágy egyik végébe, míg ő a másik végében ült.

Felvette az egyik papírt, és magyarázni kezdett.

-Szóval Elena Domson 2004-ben eltűnt a földről, senki nem tudott róla semmit, de 2008-ban ismét látták.

Elvette a következő lapot.

-A vámpírságáról semmit nem tudni. De lehetséges hogy az.

-Szóval, akkor azt sem tudni hogy hol van?-kérdeztem szomorúan.

-Legutóbb Párizsba volt, de onnan egy hónapja eltűnt. Sajnálom.

Amint kimondta pattant az ajtó, és Bella vetette be magát rajta.

-Lesz egy bál! Igaz 10 km-re innen, de muszály eljönni. Jah, és asszem vámpírbál lesz, de csak Vic miatt-kacsintott és kiment.

-Ez gyors volt-vágtam egy fintort.

-Hánykor lesz?-kérdezte Jasper, mintha tőlem kérdezné, de lefele nézett.

-Két óra múlva-szólt fel Rosalie.

-Eljössz?-kérdezte már tőlem Jazz.

-Ez egy meghívás?-kérdeztem mosolyogva.

-Olyasmi...

A szívem a mellkasomban jó hogy nem dobbant meg. Igaz hogy izé... nem túl jó, de bálba megyek Jazz-el!!

-Akkor el!-mosolyogtam rá.

-OKé, akkor Jazz, menyj ki!-száguldott ismét Bella be a szobába, de Roselie-vel az oldalán. Jaspert kilökték az ajtón, és bezárták. Azonnal felém kezdtek sétálni, és a fürdőbe gyömöszöltek.

Kimostam a hajam, és a székbe ültem, majd Bella begöndörítette, és egy konty-ba fogta.

Rosalie füstöt szemet varázslt nekem, és ez nem tartott kevesebb mint 1 óráig. Utána ők elmentek hogy magukat is kicsinosítják, amíg én leültem és a papírokat kezdtem nézni, amik még az ágyamon hevertek. Nem találtam semmit.

Mivel fél óra múlva kezdődik a ,,bál", ezért úgy gondoltam hogy ideje elkészülni hogyha oda is akarunk érni. Felvettem a csajoktól kapott koktélruhát, aminek nem volt pántja, a mell részénél megvolt húzva, a többi meg lágyan omlott le egész a térdemig.

elkezdtem felvenni a cipőt is, amia bikám felett kellett keresztbe-kasba tekergetni, de az is megvolt. Majd elindultam, le a konyhába hátha találok ott valakit. Lesétáltam a lépcsőn, és már láttam hogy mindenki ott van. A fiúk (főleg Emmett) nagyon alapusan megnéztek, és egy kis beszéd után indultunk is.

Az autóba a Volvo-ba Edward, Bella Carlisle és esme volt, míg a BNW-be mi-többiek-foglaltunk helyet.

Amikor megérkeztünk, JAsper úriember módjára kisegített a kocsiból,

és átkarolva mentünk be az adott helyiségbe. Kicsit zavarban voltam mellette, amit gondolom ő is érzett. Leültünk egy asztalhoz, az egész család, és Carlisle az egyik vámpírral kezdett beszélgetni. Edward Bellát udvariasan felkérte táncolni, és kézenfogva sétáltak el egészen a táncparkett közepéig. Nem nagyon táncoltak, inkább csak romantikusan lépegettek. Ezután Emmett (viccesen) kérte táncba Rose-t, miután Jasper felém fordult.

-Jössz... táncolni?-kérezte zavarban (?)

-Persze-mosolyogtam rá. Már vártam mikor kérdezi meg tőlem, hiszen akkor hozzáérhetek úgy, hogy nem kell félnem mit mond. De ő nem a parkettre vezetett, hanem kint egy kis kör alakú szépen rendbetett kis helyhez, amin korlátok voltak körbe, és lépcsőn kellett felmenni. Felhúzott oda, és kicsit zavartan tette kezét a derekamra. Én válára tettem a kezm, maj forogni, lépkedni kezdtünk. A zene időközben átváltott egy méglassabb, és szebb számra. Jasperre egymásra néztünk, és nekem ezen mosolyognom kellett. Az ő szája is megrándult. Kedvem lett volna ott megcsókolni.

Jajj Vic! Verd ezt ki a fejedből! -figyelmeztettem magam.

Jasper elmosolyodott, és kivillant tökéletes fogsora.

-Ezt hallottam.-húzódott még nagyobb mosolyra ajka.

Na ez aztán ciki... meg kéne tanulnom hogy ne lássa senki a gondolataimat. Csak Edward-tól nem tudom ezt elérni.

Jasper a szemembe nézett, amitől még levegőt is elfelejtettem venni. Még szerencse hogy nincs rá szükség. Az arca közeledni kezdett az arcom felé, amitől a már rég nemdobogó szivem újra dobogni kezdett.-Persze csak képletesen. A szája számat súrolta majd megcsókolt. Hirtelen nem tudtam vissza sem csókolni, de mielőtt elhúzódott volna-mert arra készült-, Megcsókoltam... A keze lejjebb csúszott, míg én a nyakát átöleltem. Szorosan magához húzott, mire nekem sem volt ellenemre, erősebben húztam magamhoz tarkójánál fogva. A szánk egyszerre mozgott, és a zene ritmusára lépegettünk ide-oda. Eddig igaz hogy nem volt túl sok pasim, de ez... ő felültette mindegyiket. Még... szóval mindenkit a világon.

Amikor vége lett a zenének, szétváltak ajkaink, és a nem durva, inkább romantikus csók ellenére is ziháltan vettük a levegőt. Nekidűltem a mellkasának, és a légzésemet próbáltam csillapítani. Ő is így tett.

Ránéztem ,és a szemében boldogságot áttam, amitől engem is átjárt a boldogság. Lefejtettem a nyakáról a kezem, és mielőtt elhúzódhattam volna egy kicsit, Jasper jobban átfonta a derekamat, és a korlátnak dűtött. A szemembe nézett, amitől kiborsóztam-volna, ha képes lettem volna rá.

Nyeltem egy nagyot, és iymét a szája felé kezdtem közelíteni, de akkor az üvegajtó felől nevetést hallottam, és mind a ketten odafordultunk. Két szőke vámpírnő és egy fekete vámpírférfi sétált el. Úgy gondoltam hogy jobb lenne inkább elmenni innen, amit szerintem Jasper is így érzett, mert egyre többen jöttek ki.

Megfogta a kezem, és befele kezdett húzni.Ott mindenki táncolt, de már egy pörgősebb számra.

Boldog voltam. Boldog voltam, mert az első csókom Jasperrel nem valami... szóval nemolyan izé helyen történt, hanem nagyon is romantikus volt az egész. Bár még mindig húzott magaután, nem tudtam hogy hová visz.

-Csukd be a szemed.-állt meg az erdő közepén felém nézve.

Úgy tettem ahogy mondott, és ő mind a két karomnál fogva vezetett. Majd megállt. A szememet még mindig hunyva tartottam.

-Nyisd ki a szemed-paracsolta...

De amikor kinyitottam, egy tisztáson voltunk. egy folyó vagy mi ment el a lábunk alatt, és egy kis rét volt az alapja mindennek. Egyszerűen lehetetlen volt. Jazz látva arcomat közelebb lépett.

-Látom tetszik.-suttogta fülembe, majd megcsókolt.

-Szeretlek-nyögtem a csókba, és magamhoz húztam ingjénél fogva.

-Érzem.-mosolygott. Hát persze. Érzi amit én érzek és igen. Tényleg szerelmes voltam belé.-Én is szeretlek Victoria!-mondta megszakítva a csókot.

Erre a mondatra már nem tudtam mit tenni a vággyal, ráugrottam. A lábammal átkulcsoltam a derekát, és úgy tapattam rá az ajkára mint a pióca. Fenekemnél megtartva fogott, és csókolt vissza, amíg el nem dűlt. úgy mozdultam meg, hogy az egyensúllya cserben hagyta. A földön már kuncogtunk rajta egyet, de Jasper egyreközelebb jött hozzám, és ott folytattuk ahol abbahagytuk. Rágurultam szerelmemre... istenem milyen jó ezt a szót kiejteni. Szerelmem...

Szóval rágurultam, és ott csókoltam. Ajkától elszakadva a nykát hintettem be apró csókokkal.

hirtelen valami morgást hallottam magam mögött.

Reflexből felkaptam a fejem, és egy madvével találtam szembe magam.

http://forum.sanomabp.hu/forumkep/21/209537/422/12632986/3.jpg

A haja, csak fehér csatokkal...